Biharország

Biharország

2018. január 28., vasárnap

A MAGYAR KULTÚRÁÉRT DÍJ 2018 - DR. FLEISZ JÁNOS LAUDÁCIÓJA

2018. január 22-én, hétfő este a Szigligeti Színházban zajlott díjkiosztó gálaünnepséggel ért véget az RMDSZ által szervezett, a Magyar Kultúra Napjához kötődő rendezvénysorozat. Kulturális elismeréseket adtak át.
A Magyar Kultúráért Díjban részesült többek között dr. Fleisz János egyetemi oktató, történész. 

LAUDÁCIÓ
Dr. Fleisz János tiszteletére

1951-ben született Nagyváradon, ahol az egykori 4-es Számú Középiskolában érettségizett, majd a kolozsvári egyetem történelem szakán szerzett oklevelet. Tanárként több iskolában tanított a legtovább 28 évig, a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnáziumban. 1994-től főiskolákon, egyetemeken is tanít, utóbb Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen és a Nagyváradi Egyetemen, vendégtanárként pedig rendszeresen a budapesti ELTÉ- n és a Pécsi Tudományegyetemen. Doktori disszertációját 1995-ben védte meg Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián, 1999-ben Bukarestben megkapta a történelemtudományok doktora fokozatot. 2000-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületi tagja. A Pécsi Tudományegyetemen habilitált, ahol megkapta az egyetemi magántanári címet. Jelenleg az ottani doktori bizottság tagja.
1990-óta tudományos ösztöndíjasként többször kutat Budapesten, történészként számos nemzetközi konferencián vett részt, sok szaktanulmányt és újságcikket közölt, nemrég jelent meg 20. könyve. Kutatásának vezérfonala a várostörténet és különösen Nagyvárad története, de foglalkozott az 1848-49-es eseményekkel és személyekkel, illetve az erdélyi sajtó történetével is. Munkásságának minden területét meghatározza a nemzet iránti felelősségteljes gondolkodás.
1995-ben létrehozta az EME nagyváradi fiókszervezetét, 1998-ban megalapította a Sapientia Varadiensis Alapítványt, majd 1999-ben kezdeményezte a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) létrehozását, amelyeknek elnöke lett. A Varadinum Alapítvány ügyvezetőjeként, évekig fontos szerepet játszott a rendezvény lebonyolításában. Kezdeményezte Nagyváradon a Tudomány, a Civilek Napja, illetve a Művelődés Hete- Tanulás Ünnepe rendezvénysorozatok bevezetését, 2001-ben pedig a Magyar Kultúra Napja megünneplését, amelynek 15 évig Porkoláb Lajos mellett, egyik főszervezője volt. Egyike az RMDSZ keretében 2002-ben alapított Magyar Kultúráért díj létrehozóinak és első átadóinak. Tevékenysége és következetessége miatt 2003 novemberében Budapesten a Hűség a Hazához Nagykereszttel tüntették ki. Egyéb közéleti-politikai szerepet is vállalt, így megyei tanácsos, 2000 és 2003 között előbb a Bihar megyei RMDSZ művelődési, majd civil szervezetekért és a tudományért felelős alelnöke, 2008 és 2012 között nagyváradi önkormányzati képviselő. 2012-től a Nagyvárad–velencei római katolikus plébánia egyháztanácsának tagja. 2016-ban a kolozsvári EMKE Partiumi alelnöke, 2017-ben a Partiumi Területi Kutatások Intézete (PTKI) és a Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT) tagja lett. Nem mellesleg nemzetközi sakk versenybíró is.  
E kiemelkedő, sokrétű és elkötelezett munka elismeréseként terjesztették fel dr. Fleisz Jánost a Magyar kultúráért-díjra.
Örömmel tölt el, hogy közeli szemtanúja lehettem dr. Fleisz János munkásságának és az is, hogy őt és feleségét, Judit asszonyt, aki kitartó segítője férjének, barátaimnak tudhatom.

Lejegyezte:
Kelemen Mária, a BINCISZ (BIHAR MEGYEI ÉS NAGYVÁRADI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE) alapító tagja, a VARADINUM KULTURÁLIS ALAPÍTVÁNY egykori kurátora



2018. január 27., szombat

Könyvbemutató és kiállítás Csökmőn

A Magyar Kultúra Ünnepe 2018 keretében január 25-én csütörtökön Csökmőn egy értékes kiállítás megnyitásával egy időben bemutatták dr. Fleisz János nagyváradi történész, egyetemi tanár, Nagyvárad művelődési élete 1940-1944 című könyvét. A szerzővel ezúttal is Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület elnöke beszélgetett. A rendezvény végén dedikálásra került sor.

Balról jobbra: Kiss Andrea, dr. Fleisz János és Porkoláb Lajos.

További képek >>>

Egy felemás korszak története

2018. január 19-én, pénteken délután a váradi Lorántffy központban mutatták be a Magyar Kultúra Ünnepe 2018. rendezvénysorozat keretében dr. Fleisz János: Nagyvárad művelődési élete 1940–1944 című kötetét.

Tizennyolc éve szervezi közösen Nagyvárad és Berettyóújfalu a Magyar Kultúra Ünnepét, idézte fel a péntek délutáni kötetbemutatón a múltat Fleisz János huszadik önálló kötetének a bemutatója alkalmából, kifejtve azt, hogy a két város közös szervezése a bihari összetartozást példázza, ami kihatott a testvérvárosi kapcsolatokra is. Hozzátette, hogy a kultúrának közösségformáló ereje van, és bár a politika megosztja a magyar közösségeket, a kultúra szerepe az összefogás erősítése, ezért politikai állásponttól függetlenül mindenkinek együtt kell ünnepelnie a Magyar Kultúra Ünnepét. A továbbiakban a Nagyvárad művelődési élete 1940–1944 című könyvet bemutató Porkoláb Lajos berettyóújfalui művelődésszervezőről elmondta, neki nagy szerepe van abban, hogy folytathatják ezt az eseménysorozatot. Ehhez kapcsolódva maga Porkoláb Lajos úgy fogalmazott: „akkor csinálunk valamit jól, ha nem akarjuk abbahagyni”.

Kötetbemutató
A szerző és a méltató valójában elbeszélgettek egymással a kötetről a Lorántffy központban szép számban megjelent érdeklődők előtt. A Nagyvárad történelme kutatásának a nehézségeiről szólva Fleisz János elmondta, hogy az 1940–1944 közötti időszak egy fehér folt a magyar történetírásban, egyrészt mert a forrásadottság nem megfelelő, másrészt pedig azért, mert senki sem foglalkozott szívesen ezzel a korszakkal: pár mondatban elintézték az egész időszakot, mintha akkoriban nem lettek volna fontos teljesítmények. Fleisz János hozzátette, hogy vannak ennek a korszaknak nagyon szép, és nagyon csúnya szakaszai is.

A korszak

Az említett korszakolás kiindulópontja a Második Bécsi Döntés, amely lényegében a tengelyhatalmak stratégiai döntése volt: a velük szövetséges Magyarországból és Romániából két, nagyjából azonos méretű államot faragtak, mindkét országban nagyjából azonos nagyságrendű kisebbséggel, mert úgy látták, hogy ez szolgálja leginkább a Harmadik Birodalom érdekeit. A döntés nyomán Erdély északi része és Nagyvárad is visszakerült Magyarországhoz. A könyvből többek között kiderül, hogy bár az 1919-es impériumváltáskor hatalmas veszteségek érték Nagyváradot – a jogakadémia, az önálló színtársulat és a római katolikus püspökség megszűnése –, az eltelt húsz év alatt mégsem sikerült román várost csinálni belőle, ugyanis az 1941-es népszámláláskor a 92 ezres lakosság 92 százaléka magyar anyanyelvű volt. Ezért sem meglepő, hogy 1940-ben alig néhány hét alatt visszaállt a magyar polgári közigazgatás a városban.

Művelődési élet

Fleisz János hangsúlyozta, hogy az azt megelőző húsz évhez viszonyítva teljesen más minőségű művelődési élet alakult ki Nagyváradon a tárgyalt időszakban. Elmondta: érzékelhető volt az a törekvés, hogy Nagyváradot ismét kulturális központtá tegyék, hiszen ismét lett állandó és önálló színháza Váradnak, újralétesítették a nagyváradi római katolikus püspökséget. Olyan jeles írók alkottak Váradon, mint Horváth Imre és Tabéry Géza. A képzőművészeti élet is erős volt a városban, bár az kétségtelen, hogy a zsidótörvények negatívan érintették a helyi képzőművészeti életet. A beszélgetés után a megjelentek tehették fel kérdéseiket. A kötetbemutatón közreműködött Meleg Vilmos, aki Kölcsey Himnuszát, és váradi költők verseit szavalta el, valamint a Nagybajnócai Népdalkör három fiatal énekese, akik bukovinai népdalokat adtak elő. Az esemény szeretetvendégséggel zárult.


2018. január 14., vasárnap

A MAGYAR KULTÚRA ÜNNEPE 2018

Közösség formáló kultúra
 


Nagyvárad, 2018. január 19. (péntek) 17.00 óra
Helyszín: Nagyvárad, Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ, Múzeumterem. Ezredévi emléktér / Str. Libertatii 40. szám.

Üdvözlő beszédek:
Dr. Fleisz János egyetemi tanár, a BINCISZ elnöke, az EMKE alelnöke
Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen elnöke

Könyvbemutató
Dr. Fleisz János: Nagyvárad művelődési élete 1940-1944. Nagyvárad, 2017.
A szerzővel beszélget: Porkoláb Lajos
Közreműködik a berettyóújfalui Nagy Bajnóca Népdalkör

Szervezők:
MAGYAR POLGÁRI EGYESÜLET-NAGYVÁRAD
BIHAR MEGYEI ÉS NAGYVÁRADI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE
(BINCISZ)

Együttműködő partnerek:
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), Partiumi Alelnökség
Bihari Népfőiskola, Berettyóújfalu
Biharország Civil Társulás
Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen
Sapientia Varadiensis Alapítvány