Nagyvárad
és Berettyóújfalu 15. alkalommal szervezi közösen a Magyar Kultúra Ünnepét,
idén január 17–23. között. Több érdekes eseményt is szerveztek mindkét városban.
Ady és a Nagy Háború
Porkoláb Lajos kiemelte, hogy nem sok példa van arra, hogy a
határ mentén lévő két város együtt ünnepelje és művelje a magyar kultúrát.
Hozzátette, hogy a tizenöt éves együttműködés alatt nem csak szakmai kapcsolat
jött létre, hanem barátságok születtek.
Az eseményen dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész Ady Endre és a Nagy Háború címmel tartott előadást, Ady világháborús költészetéről, az ezekben foglalt gondolatokról, érzelmekről. Az előadáson Meleg Vilmos színművész szavalta el az oda illő verseket (A Kalota partján, Az eltévedt lovas, Ember az embertelenségben, Üdvözlet a győzőnek). Az előadás előtt az irodalomtörténész a magyar kultúra helyzetéről beszélt. Mint elmondta, a magyar kultúra rossz helyzetben van, évről évre pesszimistább a kultúra és műveltség helyzetét látva, amelyek hanyatlásához a politikusok és pénzemberek járultak hozzá. Rossz előjelként tekint arra is, hogy míg húsz éve a magyarok együtt tudták megünnepelni a Magyar Kultúra Napját politikai nézetektől függetlenül, addig ma már „képtelenek vagyunk arra, hogy együtt legyünk nemzeti ünnepünkön. Az a nemzet, amely számot tud vetni saját nemzeti tragédiáival, az nem lehet elveszett. Erőt kell merítenünk és talpra kell állnunk, ahogy a múltban is. Ez lehet számunkra a biztatás, amely biztatásnak mestere és krónikása volt Ady Endre” – tette hozzá.
Az eseményen dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész Ady Endre és a Nagy Háború címmel tartott előadást, Ady világháborús költészetéről, az ezekben foglalt gondolatokról, érzelmekről. Az előadáson Meleg Vilmos színművész szavalta el az oda illő verseket (A Kalota partján, Az eltévedt lovas, Ember az embertelenségben, Üdvözlet a győzőnek). Az előadás előtt az irodalomtörténész a magyar kultúra helyzetéről beszélt. Mint elmondta, a magyar kultúra rossz helyzetben van, évről évre pesszimistább a kultúra és műveltség helyzetét látva, amelyek hanyatlásához a politikusok és pénzemberek járultak hozzá. Rossz előjelként tekint arra is, hogy míg húsz éve a magyarok együtt tudták megünnepelni a Magyar Kultúra Napját politikai nézetektől függetlenül, addig ma már „képtelenek vagyunk arra, hogy együtt legyünk nemzeti ünnepünkön. Az a nemzet, amely számot tud vetni saját nemzeti tragédiáival, az nem lehet elveszett. Erőt kell merítenünk és talpra kell állnunk, ahogy a múltban is. Ez lehet számunkra a biztatás, amely biztatásnak mestere és krónikása volt Ady Endre” – tette hozzá.
15 éves a BINCISZ
Az alkalmon röviden megemlékeztek a BINCISZ tizenöt éves
fennállásáról is. Dr. Fleisz János ismertette, hogy a szövetség 14 szervezettel
2000 januárjában alakult meg. A továbbiakban felsorolta azokat az eseményeket,
kezdeményezéseket amelyeket az évek során szerveztek (a Magyar Tudomány Napja,
a Magyar Kultúra Napja, a Civil Társadalom Napja, a Művelődés Hete – Tanulás
Ünnepe, Nagyváradi Civil Kerekasztal stb.), valamint a 21 tagszervezetet is.
„Érdemes volt ezt a fajta civil munkát elvégezni, amelynek ma is van haszna, de
más típusú szervezetekre is szükség lenne, továbbá a fiatalok bevonására. Úgy
gondolom, hogy a civileknek fontos feladatuk van, mégpedig egy valódi
képviseleti demokrácia létrehozásában” – tette hozzá.
Irodalmi-zenés műsor
Az eseményen egy irodalmi-zenés műsorra is sor került: Ringató –
A szerelem témája a magyar kultúrában című előadást mutatták be a Szent László
líceum diákjai, majd a berettyóújfalui zeneiskola növendékeinek és tanárának
rézfúvós kvintettje lépett fel egy rövid zenei műsorral.
Forrás: www.erdon.ro